Keresés

2020. január 17.


2020 első napján korán ébredvén a nővérem egy remek ötlettel állt elő: ha már úgyis mindenki szabad, kocsikázzunk el egész Monzáig. Közel is van, na meg azt mondta van egy nagy parkja, pont jó a sétálgatásra.
Aznap 12 fok volt, sütött a napocska - úgyhogy útnak is eredtünk. A kis sétából egy egész napos túra lett, hiszen én el akartam menni a Forma 1-es pályához, az meg a park túlsó végében volt. Ki is fáradt mindenki, hiszen a park hatalmas a városhoz képest.
A Villa Reale- nál leparkoltunk és kezdetét vette a vasárnapi lábmozgatásos nézelődés.
Hogy egy kis infót is vigyek a bejegyzésembe, wikipédián az áll, hogy a Villa Reale - egy impozáns barokk palota, a 18. század végén épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd Károly főherceg, Lombardia kormányzója volt.
Az imponzáns pont megfelelő jelző rá - rendezett volt, hatalmas és lenyűgöző. A GoPrómat nem is tudtam, hogy hova kalibráljam, féltem, hogy nehogy kiamardjanak az apró részletek. Maga az épületbe nem járkáltunk (csak a vendéglő részbe), de aki erre jár feltétlen látogassa meg, különböző kiállításokat rendeznek itt.
A palota hátsó részétől pedig kezdődött a Monzai Park, ami már első perctől ámulatba ejtett. Pár lépést tettünk és hirtelen mókusok kezdtek szaladgálni a lábunk alatt. Útunkba került egy kis tavacska libákkal, utánna meg egy kisebb vízesés. Hatalmas fák vettek körbe, bicikliútakkal tarkítva. Mindenki kocogott, sétált, biciklizett, rollerezett. Az öreg nénik és bácsik is - picit furcsa is volt, főleg azért is, mert fülhallgató is volt a fejükön. Érezhető volt a vídámság és az emberek nyitottsága.
Volt azonban egy kissé bizarr meglepetés is. Az illemhelységek borzasztóan néztek ki, annyira, hogy a park területén egy tisztát sem találtunk. Lehetséges, hogy a takarítók szabadságon voltak, vagy nemtudom. Nagyon remélem, hogy az év többi napján jobban karban van tartva.
Végül megkaptuk a Forma 1 -es pályát is. Licis éveim alatt sokat videójátékoztam, megvolt az F1 2002-es játék, na meg 2003, 2004... a monza-i pályát szerettem a legjobban. Most, hogy megláttam, egy kicsit csalódott vagyok. Nem olyan, mint amire számítottam. De lehet, hogy pont rosszkor érkeztünk, az Olasz Nagydíj idejére csak helyre szokták pofozni egy kicsit.
Érdekesség, hogy az olasz nagydíjt 1950 -tól minden évben (1980 -kivételével) itt szokták megrendezni. Itt győzött: Schumacher (5-ször) , Hamilton (5 -ször) , Vettel (3-szor), Barrichello (3-szor) Alonso (2 -szer), Alain Prost, Niki Lauda stb.
Sajnos csak pár képet lőttünk, csak gyorsan körbenéztünk, mert már esteledett.

A másik családi kirándulásunk (december 29) a hegyekben volt. Amiért Anitáék szeretnek szánkózni, ezért elkocsikáztunk a Piani di Bobbio -ig. Leccotól 15 km re fekszik Barzio, egy aprócska hegyvidéki falucska, ami főleg télen tele van emberekkel. Sokan idejönnek síelni (főleg a Milánóiak, mert közel van), szánkózni vagy egyszerűen csak sétálni. Barziótól egész a hegy aljáig rendszeresen jár autóbusz. Csak felülsz és elvisz. Jó sok a szerpentin, ezért erősen kellett fogózzunk. Mint majdnem mindenhol, itt is telekabinnal lehetett felmenni a pályákhoz. Az alsó részen szánkóztak, felső részen síeltek. Lehetett enni finomságokat, melegbort, kávét, sört viszonylag tűrhető áron.
Egy élmény volt ez is, főleg mert jókat szórakoztunk.

Folyt. Köv
Az utazást természetesen lefilmeztem, megnézhető a YouTube csatornámon. 
(60 -dik snitt-től kezdve)

Néhány kép:
(fotós: Krisztina + az én GoPro képeim: ahol látszik a selfie bot)



Így sétálgattunk fel és alá, a selfie bottal a kezemben, mindent meg kell örökíteni!


Kezemben a GoPro, abszolút még a hangyákat is lefilmeztem a monzai parkban


Ezt nemtudom, hogy lőtte Krisztina, de elég furcsa kompozició. Természetesen a kezemben nem nyalóka van, hanem kamera.


A Forma 1 -es pályából csak ennyit láttunk, de legalább ez is ki van pipálva


Mire az autóhoz értünk, már esteledett. Háttérben az olasz Alpok. (monzai parkból)


Piani di Bobbio: ilyen felvonó vitt fel a hegyre. Kb 7 percet tartott


Így szoktam mosolyogni


Még egy mosolygós kép Krisztinával


Nővérem, Krisztina és én. Ritkán látni rajtam sapkát, de kivételesen felvettem.


Újabb sapkás kép



Itt már levettem a sapkát, mert úgy néztem ki mint egy bowling golyó

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Archives