Keresés

2019. november 2.

Itt van az ősz. Pár napja még rövidujjúba flangáltam, most meg annyira hideg lett, hogy fel kellett vegyem a kabátomat. Most komolyan, novemberben kabát?
Az éghajlatváltozást már egy pár éve a saját bőrömön tapasztalom. Régen, amikor pirunyi kis fickó voltam, olyan havak voltak, hogy a fejem búbja látszott csak ki, ha kimentem az utcára. Szánkáztunk a város peremén, kántáláskor meg csicsongáztunk fel - alá mint a bolondok.
Az évszakokat nem csak a nevük alapján határoltuk be, hanem biza február végén már tudtuk, hogy március 1 -től kezdenek rügyezni a fák.
Ez most sitty - sutty képzeletbeli ideál lett. Nincs ősz és nincs tavasz. A tél után már tervezhetjük is a tengerparti utazásunkat. Felborult az egyensúly.
Az idén az én városomba olyat tapasztaltam, amit még eddig soha. Az egyik nap hatalmas jegek kezdtek potyogni az égből. Egyszeriből besötétült minden, munkába voltam. Gondoltam, hogy a főnököm vetíteni akar egy filmet vagy valami. De nem pár percre rá nagy koppanás hallatszott.
Egy kopp, két kopp utánna meg a világvége.
Teljesen szétverte az egész várost.
A ,, sok munkámat '' féltretéve gyorsan ki is szaladtam az erkélyre, hogy nézzem meg mi a fene történik. Már a kollegák ott szörnyűlködtek eszeveszettül. Már volt ott román meg magyar káromkodás is. A fejünket fogtuk mind. Videót is készítettem, amit most meg is osztanék exkluzívan csak itt, csak most. Vágatlan!


Tehát a lényeg, hogy változik a világ. Nemcsak társadalmilag, hanem vele együtt az egész környezet.
Borzasztó belegondolni is, hogy még mi vár ránk.
Aki pedig azt hangoztatja, hogy nincs éghajlatváltozás menjen szépen a jó büdös francba. (Déli sarkra)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Archives