Keresés

2021. március 22.

Amióta tombol a Covid, azóta olvasgatom a spanyolnátháról írt cikkeket is. (hetente jelennek meg új írások róla a neten) Kaptam pár jó oldalt, ami részletesen bemutatja az adott időszakot - ezek közül néhány gondolatot én most kiemelnék. Lentebb pedig egy kis képgyűjteményt szedtem össze, ugyancsak az internetről. (van még egy jópár, viszont én ezeket találtam a legrelevánsabbaknak) 
Hacsak a képeket nézzük, már azokon is látható, hogy mennyire hasonló volt a helyzet a mostanihoz. 
Akkor is voltak korlátozások, bezártak az iskolák, maszkokat viseltek (igaz csak anyagból, de akkoriban nem volt más), fertőtlenítették az utcákat (már ahogy). Különböző csarnokokat, szabadtéri korházakat, sátrakat állítottak fel, hogy ellásák az egyre növekvő fertőzött embereket. Sok mindent nem tudtak akkoriban, mégis szerencsére sikerült visszaszorítani valamennyire a vírust. Tanulhatunk az esetből.

....

- A spanyolnátha a 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt. A fejlett államokban pedig ez volt a legismertebb a múlt században. A kutatók még ma is vitatkoznak, hogy hol jelent meg először a vírus, a legvalószínűbb, hogy a „kitörési pont” Kansas-ben lehetett 1918 tavaszán. 
- Johan Hultin a 2000-es években – a hidegben konzerválódott genetikai anyagot megvizsgálva – félelmetes felfedezést tett alaszkai holttestek elemzése nyomán. Kiderítette, hogy az 1918-es spanyolnáthajárványt egy madárinfluenza-vírus, méghozzá az A típusú H1N1 változata okozta. Ez a vírus olyan veszélyes, hogy a kutató által megtalált kórokozókat a legszigorúbb körülmények között őrzik ma is. Kiderült, hogy az 1918-as kórokozó a jelenlegi influenzavírusoknál 39 000-szer „virulensebb” volt. Ezért fordulhatott elő, hogy valaki súlyos köhögésre ébredt, elindult munkába, de akár már útközben is meghalhatott, annyira gyors volt a fertőzés lefolyása.
- a vírus súlyos szövődményekkel párosult, így elsősorban tüdőgyulladással. Ez azért fontos, mert a magyar sajtóban még 1918 szeptemberében is jelent meg olyan félrevezető cikk, amely szerint a vírusnak nem volt köze a tüdőgyulladásokhoz. A Pesti Hírlap ugyanis szeptember 24-én képes volt leírni: „Bár a betegség enyhe és normális lefolyású, mégis szükségessé vált egy-két iskola bezárása. Sajnos, a közönség körében a spanyol betegségről téves nézetek alakultak ki, mert nagy a hajlandóság, hogy haláleseteket, amelyeket például tüdőgyulladás okozott, a spanyolnátha rovására írják, holott a két betegségnek egymáshoz semmi köze, legfeljebb annyi, hogy mindkettő magas lázzal kezdődik.” (Öt nap múlva már olyan iszonyatos mértékben tombolt a járvány, hogy a lap mégis kénytelen volt elismerni, hogy az egyik legsúlyosabb komplikációja a spanyolnáthának éppen a mellhártya- és tüdőgyulladás.)
- az 1918 őszi első hazai intézkedések közé tartozott az iskolák bezárása. Egy 1919-es hírből tudjuk, hogy az őszi félévben Magyarországon csak pár hétig volt rendes tanítás az alsó- és középfokú iskolákban. A fővárosi iskolák bezárásáról a Friss Újság 1918. október 2-án adott hírt. Eredetileg csak két hétre szólt volna az intézkedés, de ebből sokszori meghosszabbítás után többhónapos iskolai kényszerszünet lett.
- A vírus több hullámban pusztított a civilizált világban, áldozatainak számát tízmilliókra becsülik, de az 50–100 milliós becslések is gyakoriak – például a National Geographic is 20 és 100 millió közé teszi az 1918–1919-es járvány áldozatainak számát. Ami a közvetlenül az első világháború végén kitörő „eredeti” fertőzést illeti, az angolszász források szerint előbb 1918 tavaszán és kora nyarán, majd szeptember-októberben és végül 1919 januárjában volt egy-egy nagyobb gyilkos hullám.
- a második hullám rendkívül súlyos volt, ez az itthoni tragikus eseménysorozat már egybeesett az angolszász országok gyilkos hullámával. 1918 szeptemberében–októberében már nem lehetett eltitkolni a járvány pusztítását Budapesten sem. Október végén, november elején valamennyire enyhült a járvány (éppen az őszirózsás forradalom kitörésekor), de november végére megint erősödött, és egy kisebb hullám még ezután is jelentkezett, ami viszont szerencsére már nem érte el a szeptemberi tragikus csúcsokat.  (jegyzetek az elsovh.hu -ról)

Részletes leírás az alábbi oldalakon:


Forrás: Wikipedia

Forrás: infectioncontroltoday.com

Forrás: theconversation.com

Forrás: latimes.com

Forrás: theguardian.com

Forrás: tribpub.com

Forrás: usatoday.com

Forrás: telegraph.co.uk

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: theatlantic.com

Forrás: news18.com

Forrás: news18.com

Forrás: sciencefriday.com

Forrás: sciencefriday.com

Forrás: asiaville.in

Forrás: brunswickgroup.com

Forrás: axios.com

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Archives